2018. február 21.
Mindig érzékenyen érintenek az állatbántalmazásról szóló hírek. A dányi rendőr tette különösen felháborító, de ne gondoljuk, hogy egyedi eset! Nagy valószínűséggel az Ön közeli ismerősei, vagy szomszédai között is találhat olyat, aki képes elkövetni hasonló erőszakot. Ön szerint mit érdemelnének ezek az emberek?
Az agresszió ugyanúgy a természetes emberi viselkedés részét képezi, mint mondjuk a kötődés. A szocializációs fejlődés részeként azonban a legtöbben megtanuljuk, hogyan lehet kulturáltan levezetni az ilyen destruktív energiákat. Azok, akik ezt nem tanulták meg nem csak az állatokra veszélyesek… |
Az állatbántalmazástól a gyilkosságig
A kutatások minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a gyermek állatkínzók később az embertársaikkal szemben is könnyen alkalmaznak erőszakot. Eszünkbe juthat Jeffrey Dahmer amerikai sorozatgyilkos esete, aki állatok felkoncolásától jutott el a felnőttkori kannibalizmusig. Az ilyen szélsőségeknél jóval gyakoribb megjelenési forma a családon belüli erőszak, saját és mások gyermekeinek, valamint nők szexuális zaklatása, és természetesen az állatok bántalmazása. A lényeg, hogy a bennük tomboló indulatot egy gyengébben elkövetett erőszakos cselekedettel oldják. A szenvedő fél kiszolgáltatottsága, hasonló érzéseket vált ki belőlük, mint egy felakasztott kutya vergődése.
Egy amerikai kampány melyben felhívják a figyelmet az állatbántalmazás és a családon belüli erőszak kapcsolatára
Mi a megoldás?
Ahogy feljebb már megjegyeztem; az agresszió szublimált, azaz kulturális levezetése egy tanulási folyamat része. Ennek tükrében nem csoda, hogy az erőszak és a primitív létforma sokszor kéz a kézben járnak. Az állatokat kínzó gyermekek családi háttere szinte mindig bizonytalan. Az erőszakos minták könnyen másolódnak és bizonyos életszituációkban hatásosak is. Ezek az emberek később beépülve a társadalmunkba látens bombaként funkcionálnak (főleg egy rendőr esetében). A felelősségünk az ügyben közös, ugyanis a közönyös tétlenség is bűn! De ahogy a dányi rendőr példája is igazolja, ha egy közösség egységként lép fel, ott meg lehet menteni a kiszolgáltatott állatokat.
Az állatok védelme érdekében felvetődik bennem a kérdés; mai világunkban a legegyszerűbb munkákhoz is OKJ-s képzés szükséges, akkor, hogy lehetséges, hogy az állattartáshoz általában nem kell se képzés, se engedély?! Úgy gondolom, hogy a tartási feltételek szigorítása csírájában orvosolná a problémát és hosszú távon kedvezően hatna az állatok életminőségére. Ha egyetért, kattintson a megosztás gombra!
ÁTOL TAMÁS viselkedés- és kommunikációkutató, Rendelő: Székesfehérvár, Marcali Időpont kérése: +36-70-517-5722, atoltamas@gmail.com |
Megtaláltok itt is (klikk)
Megosztás: