Úgy tűnik, hogy attól félünk leginkább, amit a legtöbbször az arcunkba tolnak. Most éppen a koronavírustól…

Már az elején leszögezném, hogy nem vírustagadásról fogok írni. Tudós ember vagyok, ha fenyeget minket egy fertőzés, védekezzünk ellene. Engem inkább az a képmutatás bosszant, ahogy időről időre kiemelnek egy-egy „veszélyt” és arra óvintézkedéseket, megoldásokat kínálnak, míg másokról szinte szó sem esik.

Ez nem politikai kérdés, ez színtiszta emberi érdek-motiváció, a világ minden országában így megy! Nézzünk néhány olyan példát, ami bár rendkívül veszélyes, mégsem teszünk ellene „központilag”:

Közúti balesetek

Évente körülbelül 7000 közúti baleset történik Magyarországon. Ennek következtében 6-700 ember veszíti el az életét. Arról nincs statisztika, hogy a túlélők közül hányan szenvednek maradandó sérüléseket… A balesetek zöme gyorshajtás miatt következik be, ennek ellenére bárki vehet akár 200 km/h feletti végsebességre is képes gépjárművet, holott a megengedett legnagyobb sebesség hazánkban 130 km/h. Álszent lenne azt gondolni, hogy valaki azért vesz 150 LE pluszos járművet, hogy azzal mindig szabályosan közlekedjen. A híradókban gyakoriak a balesetről szóló tudósítások, de ezek nem jutnak el mindenkihez.

Elméleti felvetés: A mai modern világban könnyedén megoldható lenne egy olyan eszköz beépítése, ami automatikusan érzékelné, hogy hol, mennyivel lehet menni és maximalizálná a gépjármű sebességét. Ezzel kizárnánk a gyorshajtás lehetőségét, csökkenne a követési távolság be nem tartásából eredő koccanás veszélye, csökkennének a torlódások és senkiben sem merülhetne fel, hogy a késve indulás után, az úton próbálja meg behozni a lemaradását, stb.

Amiért nem fog megvalósulni: Feleslegessé válnának a nagy teljesítményű autók. Az autógyártás visszaesne, ez pedig érzékenyen érintené a gyárakat, a munkavállalókat, a csökkenő üzemanyag fogyasztás miatt az olajmonopóliumokat és mindent átszőve az államot. Így inkább meghagyják az emberek szabadságát, ezzel együtt a hibalehetőséget is. Végül a rendőrök is nagyot kaszálnak.

Dohányzás

Kevesen gondolnák, hogy kis hazánkban körülbelül 50 ember hal meg naponta a dohányzás következtében. Az utóbbi években történtek szigorítások a nemdohányzók védelmében, de ez csak részmegoldás. A rászokás, egy tanulási folyamat része, ahol szépen lassan pozitív hatásokat kötnek a dohányzók a mérgező dohányfüsthöz. A világon egymilliárdan dohányoznak. A naponta(!!!) elszívott cigaretták közel negyvenszer érnék körbe a Földet. A számok tükrében gondolom egyértelmű, hogy óriási üzletről van szó.

Elméleti felvetés: Sokat dolgozom függőségektől szenvedőkkel, ezért biztosan állíthatom, hogy senki sem születik úgy, hogy élvezettel szívja be a füstöt. Az alap biológiai válaszreakciónk a füstre a veszély, a menekülés. Ilyen szempontból a dohányosokat én áldozatnak látom. Ha meg akarnánk menteni a dohányosokat, ki lehetne vonni a forgalomból az összes dohányterméket. Egy-két generáció után, már azt se tudnák az unokáink, hogy mi az a cigaretta.

Amiért nem fog megvalósulni: Bár javarészt aktív korúak halnak meg, még így is több a haszon a dohánytermékek értékesítéséből. Tehát a válasz: nem érdeke ez a lépés a „nagyoknak”. A dobozokon kívül nem is nagyon találkozunk a veszélyre való felhívásokkal. Gondoljanak bele, milyen lenne, ha folyamatosan belefutnánk híradásokban, hírportálokon napi statisztikákba. Pl.: „Ma közel hatvanan veszítették életüket a dohányzás következtében…”, vagy „Újabb rekordot döntött a tüdőrákkal, vagy tüdőtágulással diagnosztizáltak száma…” stb. Elég rémisztő lenne…

Alkohol

Valószínűleg szívesen cserélnének válogatott focistáink Magyarország egy főre jutó tiszta alkoholfogyasztás világranglistáján elfoglalt helyével.

Évek óta bérelt helyünk van a top10-ben.

Mennyiségben úgy tessék elképzelni, hogy évente 96%-os alkoholból nagyjából háromszor isszuk ki a hévízi tavat. Egyes becslések szerint egymillió függő van hazánkban…

 

Elméleti felvetés: A dohánytermékekhez hasonlóan kivonni a piacról a szeszeket. Az alkohol a valóság elől menekülés eszköze a függőknél. Ez pusztán az ital megvonásával nem oldódna meg, így a leszokás szakemberek bevonásával történhetne, akik a mentális oldalról is támogatnák a leszokókat.

Amiért nem fog megvalósulni: Mindent összevetve több száz milliárd forintos üzletről van szó. Ráadásul a magyar ember kultúrájának szerves részét képezi az ivás. Az alkoholisták valószínűleg Petőfit is feltámasztanák, hogy az országház elé vonulva fejezzék ki nemtetszésüket. Az adók további növelése a házi bortermelők és főzdék felé terelné a népet, így marad a békés egyensúly, ahol mindenki jól jár. Ezért nem riogatnak minket túlzottan az alkoholfogyasztás veszélyeivel sem.

Összegzés

Ahogy a fenti példákból is látszik, több olyan terület is van, ami hihetetlen mennyiségű áldozatot követel minden évben, de nem részei a köztudatnak. Együtt élünk velük, félelem nélkül. A félelem legtöbbször tanulási folyamat, a tanulás pedig ismétlésből áll. Minél többször halljuk, hogy valami veszélyes, annál inkább elhisszük. Ezt már az 1970-es években kutatta George Gerbner magyar származású médiakutató, aki a tömegmédia (leginkább a televízió) hatásait vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy azok, akik több híradást néznek, sokkal nagyobb valószínűséget adnak arra, hogy egy adott negatív esemény velük is megtörténik, mint amekkora a veszély reális esélye az egyénre.

A félelem mindig jól fizet és valaki a félelmünkön keresni fog. Gondoljanak csak arra, amikor kiderült, hogy a csapvízben mennyi minden van, berobbantak a piacra az ásványvizek…

Ez nem összeesküvés-elmélet, ez évezredes tény. A ránk zúduló információködben szinte lehetetlen valódi, a saját életünkre vonatkozó racionális viszonyítási pontokat találni. Éppen ezért érdemes megértő hozzáállással tiszteletben tartani embertársaink hitét és döntéseit, legyen szó táplálkozásról, mozgásról, vagy épp egy fertőzés elleni védekezésről, mert sohasem tudhatjuk biztosan, hogy kinek van igaza…

ÁTOL TAMÁS viselkedés- és kommunikációkutató, Rendelő: Székesfehérvár, Marcali

Időpont kérése: +36-70-517-5722, atoltamas@gmail.com

Megtaláltok itt is (klikk)

   

Megosztás: