Nehéz elmennem szó nélkül a média boszorkányüldözése és a nyomában keletkező polgári ”igazság-hajkurászás” mellett. A választási kampányidőszakban kialakult játszmák iskolapéldái az emberi természetnek.
Az átlagos polgárok életében is a legfőbb téma, hogy kiről, mit gondoljanak? Kinek van igaza? Kinek higgyenek? Az információ hiánya stresszt okoz, ezért mondhatni biológiai szükségletünk, hogy minél jobban megismerjük azokat az embereket, akikről úgy véljük, hatással lehetnek az életünkre.
A személyes kapcsolatokban az egyénnek általában van lehetősége, hogy megismerje a környezetében élőket, ennek ellenére legtöbbször mégsem tesz ezért erőfeszítéseket. Inkább megkérdezi az ismerősét, munkatársát, hogy ő mit gondol X.Y.‒ról. Természetesen olyan ismerősöket keres, akiktől megerősítést kaphat az alap benyomására. Magyarán egy megalapozatlan véleményt erősít meg egy (legtöbbször tudat alatt) választott hasonló véleménnyel és máris úgy tűnik, már ismeri az illetőt, joggal lehet véleménye róla.
A választási kampányban ránk zúduló információáradatból mindenki a saját álláspontjának megerősítését akarja kihallani. A helyzet annyiban torzabb, mint a fentebb írt személyes kapcsolat példában, hogy ebben az esetben nincs releváns lehetőség a polgármester jelölt, képviselő, párt stb. valódi megismerésére. Az, hogy a médián keresztül ki milyen minőségben és mennyiségben tud információkkal szolgálni a publikum felé csak pénz kérdése. Könnyű belátni, hogy ebben az egyenlőtlen információs katyvaszban stabil véleményt kialakítania egy átlag választópolgárnak ostobaság.
Ennek ellenére szomorúan tapasztalom, hogy ismerősök, munkatársak, barátok, sőt családtagok is, elvi kérdést csinálnak a választásokból és képesek vérre menő vitákat folytatni környezetükkel. Személyes tanácsom, hogy kerüljék az ilyen szituációkat! Nem érdemes kapcsolataikat veszélyes mértékben terhelni a választások miatt! Legyen mindenki magánügye, hogy kire teszi le a voksát és tartsuk tiszteletben a másik döntését.
ÁTOL TAMÁS viselkedés- és kommunikációkutató, Rendelő: Székesfehérvár, Marcali
Egyre népszerűbb Marcaliban Átol Tamás viselkedés,- és kommunikációkutató által kidolgozott P.E.A. terápia, mely nyolc év átfogó kutatás eredménye. Önértékelési problémák, hangulatingadozások, traumák, párkapcsolati nehézségek, mindannyiunk életében előfordulhatnak és olykor külső segítségre van szükségünk. Mindezek mellett a P.E.A. terápia segítséget nyújt akkor is, ha önfejlesztés, tárgyalási készségfejlesztés, vagy épp egy függőségről történő leszokás a célunk. Interjúnkban elsősorban arra kerestük a választ, hogy mitől egyedülálló az általa kidolgozott módszer? Tamás a Talentum házban található rendelőjében fogadott.
Kissé furcsa érzés beleülni ebbe a fotelbe… Milyen problémákkal fordulnak hozzád általában?
Az a szomorú tapasztalatom, hogy Magyarországon még mindig tabutéma pszichés problémákkal szakemberhez fordulni és a legtöbben inkább egyedül próbálják megoldani őket. Ennek következtében általában már csak akkor keresnek fel, amikor súlyos szomatikus(testi) tüneteik vannak; pánikrohamok, alvászavar, állandó levertség, potenciazavarok stb.
Egy ismerősöm járt már nálad és azt mondta, hogy teljesen egyedülállóak a módszereid. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az emberi kommunikáció csupán 7%-a történik szavakkal, és ehhez hozzá tartozik, hogy egy átlagos felnőtt kb. háromszor hazudik egy tíz perces beszélgetés során. Az emberek nem csak másokat tévesztenek meg… sokkal veszélyesebb, amikor önmaguknak hazudnak. Éppen ezért nem tartom hatékonynak a szimplán beszélgetős terápiákat. Gyakran hosszú hónapok, évek kellenek ahhoz, hogy fény derüljön a probléma valódi okára. A saját terápiáimon kiemelt figyelmet fordítok a testi jelekre, a mikro kifejezésekre és hanganalízist is végzek. Ettől egyedülálló a módszerem. Azt szoktam mondani, hogy a szavak hazudhatnak, de a test elárulja az igazat. Segít abban, hogy megtaláljam azt a területet, amivel valóban foglalkozni kell. Így sokkal hatékonyabb a terápia.
Tapasztalataid szerint milyen rendszeresség és milyen időtartam szükséges ahhoz, hogy a hozzád forduló személy maga mögött hagyja a gondjait, vagy épp elérje az áhított fejlődést?
Teljesen egyén és probléma függő. Igyekszem egyfajta iránytű lenni a pácienseim gondjaiban. Nem csodát kínálok, a közös munkával elért gyógyulásban hiszek!
Úgy hallattam, hogy alapvetően gyógyszerellenes vagy.
Korunk népbetegsége a türelmetlenség. A területen dolgozó szakemberek ezért és más motiváló tényezők miatt készséggel kínálnak gyógyszereket a pszichés problémákra. Ez a könnyebbik út. Vannak állapotok, amikor ez elkerülhetetlen, de az esetek zömében így csak a tüneteket kezelik és nem a betegséget gyógyítják. Ez óriási szemléletbeli hiba! Hiszen lehet gyógyszert kapni hangulatzavarra, gyomorégésre, tenziós fejfájásra, alvászavarra, de az ezeket a tüneteket kiváltó például feldolgozatlan gyerekkori traumára, súlyos önértékelési problémákra, rossz párkapcsolatra már nem kínálnak gyógyszert… A P.E.A. terápia elsősorban a kiváltó okokat kezeli és nem a tüneteket.
Honnan lehet tudni, hogy valaki valóban meggyógyult?
Az évek alatt számtalan alkalommal végigkísérhettem, ahogy a közös munkánk hatására a pácienseimnek teljesen megváltozott az élete. Leírhatatlan érzés egy-egy ilyen fejlődést végigkísérni. A hivatásom legnagyobb ajándéka… Mivel a legtöbben ajánlás útján érkeznek hozzám, ezért bízom benne, hogy az elért pozitív változások, fejlődések maradandóak.
Gyurcsány Ferenc keményen nekiment Orbán Viktor miniszter elnöknek! Szimplán diktátornak és gazembernek nevezte parlamenti felszólalásában. Az indulatos szituációban a szereplők mikrokifejezéseit vizsgáltam. Önnek mi a véleménye az esetről?
ÁTOL TAMÁS viselkedés- és kommunikációkutató, Rendelő: Székesfehérvár, Marcali